Hogyan főzzünk kakaó italt?

A kakaó ital az egyik legnépszerűbb nyalánkság, a legtöbb kávézóban is kapható, szürcsölhetjük teraszon vagy a télikertben is. A legjobb íz érdekében oda kell figyelni az alapanyagokra, nem mindegy, hogy tejet vagy ivóvizet használunk az elkészítése során, illetve az ivóvíz minőségén is sok múlik.

A hideg napokon, egy kényelmes kárpitozott fotelben ülve, a télikert ablakán keresztül a hóesésben gyönyörködve agy csésze kakaó melegíti a legkellemesebben a lelket és a testet is. Kevesen tudják, hogy a jó ital elkészítéséhez több szabályt is be kell tartani, hogy igazán ízletesen készüljön el.

Mit tartalmaz a kakaó

A kakaóbab rengeteg hasznos és egészséges alapanyagot tartalmaz. Vitaminokat és nyomelemeket: kálium, magnézium, kalcium, foszfor, nátrium, cink, vas, molibdén és A, E, B, PP vitaminok. Találunk még benne organikus savakat, keményítőt, fehérjét, növényi zsírokat, szénhidrátot. A helyesen elkészített és mértékkel fogyasztott kakaó segít megőrizni egészségünket is.

Miért hasznos a kakaó?

A télikertben elfogyasztott kakaó italban olyan összetevőket találunk, mely serkenti az endorfin termelődését. Ez lényegében azt jelenti, hogy a depressziós időszakban kiváló kedélyjavító lehet. Olyan elemeket is találunk benne, mely a bőr puhaságát és rugalmasságát fokozza, tehát valódi fiatalítószer. Csökkenti a vérnyomást és serkenti az agyműködést, javítja a koncentrációt és erősíti a szívet és az ereket.

Kakaó ital vízből

A kakaó italt vízből rendkívül egyszerűen készíthetünk. Néhány kanálnyi kakaó port forró vízben elkeverünk, általában két kávéskanál kakaót teszünk egy pohár vízbe. Többnyire két kávéskanál cukorral ízesítjük. A pontos kakaó-víz arány ízlés kérdése. Ízesíthetjük némi tejjel esetleg tejszínnel.

A kakaót készíthetjük víz helyett tejjel, így sokkal telítettebb ízeket kaphatunk, az elkészítési mód ugyan ez. Az ínyencek mályvacukrot mártogatnak a finom meleg italba.

Sokan készítik a kakaót kávéval ízesítve, a két markáns íz azonban lényegében kioltja egymást, ezért nem ajánlják ezt a szakértők.

Kávé és irodalom

Aligha van még egy olyan ital, mely annyira összeforrt az irodalommal, mint a kávé. Az irodalom fogyasztása, ahogyan a kávé is egy puha, kárpitozott székben, fotelben esik a legjobban. Legfeljebb a bort dicsőítő poémák vetekedhetnek az irodalmi kávékultusszal, ám aligha tévedek nagyot azzal a kijelentéssel, hogy a XX. században a két nedű nemes vetélkedéséből a fekete került ki győztesen, s ez a diadalmenet napjainkban is tart, amikor a szemes kávé már meghódított minket, és egyre másra nyílnak a jobbnál jobb kávézók, melyek berendezése nem csak asztal és szék, hanem kárpitosok által készített fotel is lehet..

A kávé és kávézók hódítása

Pedig a kávé hódítóútja jóval később kezdődött, a kárpitosok korábban is dolgoztak már Budapesten. A bor dicsérete egyidős az irodalommal. Aligha van valamirevaló magyar költő, aki ne írt volna legalább egy opust Noé vesszejének csodás levéről. A kávé ellenben jóval rövidebb idő alatt, s látványosabban vált múzsává. A reformkorral kezdődően, a polgárosodás térhódításával nemcsak az ital, hanem a kávéfogyasztás is egyre magasabb szintre emelkedett, egyre fontosabb helyet foglalt el nem csupán az irodalmi, hanem a társadalmi, politikai életben is. A kávéházak – elegendő, ha csak a Pilvaxra utalok – a közösségi élet kiemelt helyszínei lettek, ahol nemcsak jelentős művek születtek, hanem korszakos politikai döntések is. Ezen épületek berendezései, bútorai rendkívül változatosak voltak és a kor kárpitos mestereinek szaktudását hirdették.Pedig a kávéház szót „káféház” formában először Mikes Kelemen használta 1738-ban.

Bevallom, jómagam némi nosztalgiával gondolok a márciusi ifjak Pilvaxára, vagy éppen Ady, Kosztolányi, Karinthy Frigyes nevével fémjelzett kávéházi életre. Sok okból – s nem csupán a kávéfogyasztás kultúrája szempontjából – kívánatosnak tartanám, ha ismét meghonosodnának az akkori kávéházi szokások, teret hódítana az értékre figyelő és értéket teremtő társasági-társadalmi élet.

Lehet, hogy a mindennapi fekete mellett, más egyéb is jobban ízlene.

A kávézó bútorai fontosak

Az írók számára a finom fekete mellett a kényelmes kávéházi bútor is fontos kelléknek számított. Manapság egy laptop mellett görnyedve a WiFi a legfontosabb tartozék, korábban a toll és papír mellett az egyenes asztal és kényelmes kárpitozott fotel volt a budapesti írótársadalom barátja.

A szentségtelennek nyilvánított ital

Évszázadok teltek el, mire az emberek megismerték és megtanulták a kávé használatát, felhasználását. Rengeteg érdekes próbálkozáson keresztül vezetett az út a kávépörkölés, a kávé pörkölő és a kávéfőző gép feltalálásáig. A trópusok szép növénye lassan, de ellenállhatatlanul hódította meg az idegen tájakat és embereket.

Katona Dienes 1868-ban így írt a kávéról: „Könnyű dolognak látszik egy gyümölcsfának leírása; de ha az a naptérítő abroncsok között honos, itten kevesen és tökéletlenül ismerik, gyümölcseiből készített itallal pedig nálunk is sokan élnek, ilyen fáról teljes ismeretet közölni már nehezebb; ha pedig a forrásokat, amelyekből állításainkat merítettük, megnevezzük és mondjuk, hogy ezt a legkényesebbnek vélt tropicus égalji fát nálunk is lehet nagyobb mennyiségben, pedig bizonyos sikerrel termeszteni és nagy hasznát venni, már némelyek erre fakadnak: de már ez mégis sok!”

A kávé felfedezését kecskéknek vagy tevéknek köszönhetjük. A vita ugyan most is tart, de a kávé első élvezői valószínűleg állatok voltak. A történet a XV. században keletkezett Abesszínában, szép mesét hagyva az utókorra. A baj 1440 egyik éjszakáján történt Abesszínában, valahol a Kaffa-hegy vidékén. A megszokott csöndes éjszakák után azon az éjjelen nyugtalanság uralkodott a hegyen. A máskor csöndesen heverésző kecskék nem aludtak, hanem zavart ugrándozással, lármával töltötték az éjszakát. A pásztor remegve várta a reggelt és a szomszédos klastrom szent életű derviseit hívta segítségül. Hamarosan megszületett a döntés: a kecskék olyan növényekből lakmároztak, amely izgató hatású, ez volt a kávé. A helyszín alapos vizsgálata után megtalálták a bűnös cserjét – a kávét. Még aznap este a klastrom egyik cellájában elkészült az első áloműző kávé, a szerzetesek örömére.

A kecskék mellett a dervisek is ébren töltötték az időt, örvendeztek, mert ettől kezdve nem aludták át az éjjeli ájtatosságot.

Miért hívják kávénak a kávét?

A válasz egyértelmű a kaffai cserje bűvös leve megkezdte vándorútját. A derviseknél megszálló kereskedők maguk vitték el és terjesztették egész Arábiában. A kaffai cserjét fekete italnak nevezték, és hamarosan a mohamedánok legkedveltebb élvezeti italává vált. Minden igazhívő arab hálával gondolt a kávé elterjesztőire és kívánta, hogy bőséges része legyen a paradicsomi gyönyörökben.

A kávé Egyiptomba érkezése zűrzavart keltett, kihívta az emírségek és a szultán haragját. Sok ellensége lett a kávénak. Az egyik támadója Kair bég volt, akinek valószínűleg nem ízlett a keserű, zavaros, fekete folyadék. A mekkai helytartó az írástudók gyülekezete előtt kihirdette a kávé szentségtelen voltát. Természetesen mindenki helyeselt, és a megszülető végzés kegyetlen szigorral csapott le az új élvezetre, amely az okosok szerint még a Korán igéivel is ellenkezett. Összeszedték és megsemmisítették a raktáron lévő kávékészletet és jaj volt annak, akit kávéiváson kaptak. A mekkai utcák ácsorgóinak örömére, gúnyolódó kiáltások közepette, a törvényszegő háttal ültetve egy szamáron vezették végig az utcákon.

folytatjuk.

A kávé felfedezésének története folytatódik, és eljutunk a feldolgozásig, a pörkölés és a kávéfőző gép feltalálásához. További érdeke és izgalmas olvasnivaló témák: kávé, kávé története, kávé főző, kávé pörkölő, kaffa.