A szentségtelennek nyilvánított ital
Évszázadok teltek el, mire az emberek megismerték és megtanulták a kávé használatát, felhasználását. Rengeteg érdekes próbálkozáson keresztül vezetett az út a kávépörkölés, a kávé pörkölő és a kávéfőző gép feltalálásáig. A trópusok szép növénye lassan, de ellenállhatatlanul hódította meg az idegen tájakat és embereket.
Katona Dienes 1868-ban így írt a kávéról: „Könnyű dolognak látszik egy gyümölcsfának leírása; de ha az a naptérítő abroncsok között honos, itten kevesen és tökéletlenül ismerik, gyümölcseiből készített itallal pedig nálunk is sokan élnek, ilyen fáról teljes ismeretet közölni már nehezebb; ha pedig a forrásokat, amelyekből állításainkat merítettük, megnevezzük és mondjuk, hogy ezt a legkényesebbnek vélt tropicus égalji fát nálunk is lehet nagyobb mennyiségben, pedig bizonyos sikerrel termeszteni és nagy hasznát venni, már némelyek erre fakadnak: de már ez mégis sok!”
A kávé felfedezését kecskéknek vagy tevéknek köszönhetjük. A vita ugyan most is tart, de a kávé első élvezői valószínűleg állatok voltak. A történet a XV. században keletkezett Abesszínában, szép mesét hagyva az utókorra. A baj 1440 egyik éjszakáján történt Abesszínában, valahol a Kaffa-hegy vidékén. A megszokott csöndes éjszakák után azon az éjjelen nyugtalanság uralkodott a hegyen. A máskor csöndesen heverésző kecskék nem aludtak, hanem zavart ugrándozással, lármával töltötték az éjszakát. A pásztor remegve várta a reggelt és a szomszédos klastrom szent életű derviseit hívta segítségül. Hamarosan megszületett a döntés: a kecskék olyan növényekből lakmároztak, amely izgató hatású, ez volt a kávé. A helyszín alapos vizsgálata után megtalálták a bűnös cserjét – a kávét. Még aznap este a klastrom egyik cellájában elkészült az első áloműző kávé, a szerzetesek örömére.
A kecskék mellett a dervisek is ébren töltötték az időt, örvendeztek, mert ettől kezdve nem aludták át az éjjeli ájtatosságot.
Miért hívják kávénak a kávét?
A válasz egyértelmű a kaffai cserje bűvös leve megkezdte vándorútját. A derviseknél megszálló kereskedők maguk vitték el és terjesztették egész Arábiában. A kaffai cserjét fekete italnak nevezték, és hamarosan a mohamedánok legkedveltebb élvezeti italává vált. Minden igazhívő arab hálával gondolt a kávé elterjesztőire és kívánta, hogy bőséges része legyen a paradicsomi gyönyörökben.
A kávé Egyiptomba érkezése zűrzavart keltett, kihívta az emírségek és a szultán haragját. Sok ellensége lett a kávénak. Az egyik támadója Kair bég volt, akinek valószínűleg nem ízlett a keserű, zavaros, fekete folyadék. A mekkai helytartó az írástudók gyülekezete előtt kihirdette a kávé szentségtelen voltát. Természetesen mindenki helyeselt, és a megszülető végzés kegyetlen szigorral csapott le az új élvezetre, amely az okosok szerint még a Korán igéivel is ellenkezett. Összeszedték és megsemmisítették a raktáron lévő kávékészletet és jaj volt annak, akit kávéiváson kaptak. A mekkai utcák ácsorgóinak örömére, gúnyolódó kiáltások közepette, a törvényszegő háttal ültetve egy szamáron vezették végig az utcákon.
folytatjuk.
A kávé felfedezésének története folytatódik, és eljutunk a feldolgozásig, a pörkölés és a kávéfőző gép feltalálásához. További érdeke és izgalmas olvasnivaló témák: kávé, kávé története, kávé főző, kávé pörkölő, kaffa.